A zöldövezeti családi ház tetőterében található otthonosan berendezett műterembe hosszú lépcsősorokon és egy gyümölcsfákkal és rózsabokrokkal teli kerten keresztül vezetett az út. Mintha a csend és nyugalom szigetére érkeztem volna. A falakon könyvespolcok, a festőállványon a legújabb, még nem teljesen kész munkák, az ablakpárkányokon kisméretű szobrok, a saját készítésű festménytárolóban rendszerezett alkotások sorakoztak és a mappákból grafikák kerültek elő.
Beszélgetésünk a rejtett narratívától indult, azaz onnan, hogy Végvári Gergelyt az foglalkoztatja – a szakdolgozatát is erről írta -, hogy két dimenzióban hogyan lehet megoldani azt, hogy az alkotás se illusztráció, se elbeszélés ne legyen. A Lessing-i „termékeny pillanatot” szeretné megfogni egy láthatatlan, mégis érezhető narratíván keresztül, hogy azt csak sejtesse a nézővel, hogy valami történt és történni fog. A képen látható pillanat előzményei és az utána következő események a néző fantáziájára vannak bízva. Végvári azt akarja elérni, hogy alkotásai kérdéseket vessenek fel, nem akar explicit válaszokat nyújtani.
Ez igaz festménysorozatainak címválasztására is („For sale. Brand new willies. Overused.” – Agyonhasznált vadonatúj félelmek eladók; „Welcome home saudade” – Isten hozott itthon, honvágy; „Mean world syndrome” – Gonosz világ szindróma). A „Forsale. Brand new willies. Overused.” egy Hemingway-nek tulajdonított történeten alapul, miszerint a világhírű író megalkotta a valaha írt legrövidebb, mindössze hat szóban megfogalmazott drámát: „For sale: baby shoes, never worn.” („Kisbaba cipő eladó. Soha nem hordták.”), amely csak sejteti a szavak mögött meghúzódó gyászt, melyben talán az nyújt egy kis vigaszt, hogy valaki hasznát veszi a baba cipőinek. A Welcome home saudade Végvári egy saját élményén alapul és a magyar nyelvre szó szerint lefordíthatatlan portugál saudade szó azt az érzelmi állapotot írja le, amelyben az egyén mély melankóliát és vágyakozást él át egy személy, helyszín, állapot, tárgy vagy akár egy nem-létező iránt. A félelmekkel és szorongással foglalkozó Mean world syndrome pedig arra a jelenségre reflektál, miszerint az emberek a médiából rájuk zúdított erőszakos tartalmak miatt hajlamosabbak a világot veszélyesebb helynek látni, mint amilyen valójában.
Az alkotó nem különálló alkotásokat készít, hanem ameddig egy témához ill. stílushoz van mondanivalója, ahhoz kapcsolódnak munkái. Akkor „lép tovább”, amikor egy témát lezárt. Ennek ellenére Végvári halad a maga útján és névjegye a kissé borongós színvilága, valamint az alkotásain elhelyezett fekete lebegő foltok vagy örvények. Ugyanakkor Végvárinak van humora, amely elsősorban régi magazinok kivágásain és gyerekkori rajzain alapuló kollázsain, a festményei közül pedig a Blaszfémia című sorozat alkotásain jelenik meg.
Elsősorban tudatos koncepció alapján alkotja meg műveit, amelyek saját, szubjektív élményeiből táplálkoznak ugyan, de mégis egyetemes témákat boncolgatnak és visznek át a képi gondolkodás szintjére. Ezek között hangsúlyos a Forsale. Brand new willies. Overused. sorozatban megjelenő bizonytalanság, a félelem és a szorongás, amely a már említett fekete lebegő foltban ölt testet. Ezeken a képeken az alakok túlnyomó többsége meztelen, amit Végvári azzal magyaráz, hogy ha felöltöztette volna őket, akkor mindenképpen egy adott társadalmi helyzetükre és korszakukra utalna. Őt viszont az időtlenség foglalkoztatja és csak magát az embert akarja ábrázolni, aki olykor a nagy tömegben is magányos és tömegben is magányt alkot.
Ugyanakkor a képeken megjelenő sokaság Orvos-Tóth Noémi Örökölt sors című könyvétől ihletve az előző generációkra is utal és a fekete folt az általuk átélt szorongásokat, kudarcokat és traumákat idézi. Némelyik alak észreveszi a foltot és megtorpan előtte, mások zavartalanul nevetnek, nem vesznek róla tudomást és megint másokra lopva, hátulról leselkedik… Ahogy az életben is az egyénen múlik, hogy szembenéz-e a sorsát formáló, örvénylő erőkkel vagy akarva-akaratlanul továbbadja negatív hiedelmeit és viselkedésmintáit a következő generációnak. A sorozat címe arra utal, hogy a művész a felszínre hozott és megdolgozott egyéni vagy akár generációkon átívelő félelmektől és bizonytalanságoktól immár új alkotások formájában tud megválni.
Végvári Gergely 2017-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem festő szakán, 2018-ban pedig a képzőművész-tanár szakon. Mesterei között szerepel Kósa János és Baksai József. Számos egyéni és csoportos kiállítás résztvevője. Munkásságát többek közt Barcsay-díjjal (2019) tüntették ki. Jelenleg a Magyar Művészeti Akadémia művészeti ösztöndíjasa.
Végvári Gergely profilja az artotek.hu-n: https://artotek.hu/artist/vegvari-gergely Saját honlapja: http://www.vegvarigergely.hu
Borítókép: Végvári Gergely
Szerző és műterem fotók: Biró Krisztina, artotek.hu
